A két cég 2025 áprilisában írt alá előzetes megállapodást a robottaxik közös fejlesztéséről. A bZ4X-eket a Toyota a Takaoka gyárában, Aichi prefektúrában építi meg, és ott szerelik beléjuk a Waymo önvezető hardverét is. A közös cél a „biztonsági szempontból validált Level 4” önvezető járművek gyorsabb globális skálázása.

Japánban a Waymo már tavaly elkezdte tesztelni Jaguar I-PACE robottaxikat Tokióban, a Nihon Kotsu sofőrjei segítik a szoftver tanítását. Egy teljesen önvezető tokiói fuvarszolgáltatást 2027-re terveznek. Az viszont nem világos, hogy a bZ4X mikor csatlakozik a kereskedelmi flottához. Japán után az Egyesült Királyságot és más balkormányos piacokat vennék célba.

Aki járt már Tokióban, tudja, hogy ott a forgalom nem a kezdőknek való. Ha a robottaxi ott megállja a helyét, az sokat elrául arról, hogy mennyire áll közel a technológia a mindennapokhoz. Magyarországra persze még sokáig nem érkezik meg, de a két cég tempója mindenesetre bíztató.

Forrás: Engadget

A Wilson-kór ritka öröklődő betegség, az ATP7B gén hibája miatt a máj nem tudja kiüríteni a felesleges rezet, ami a májat és az idegrendszert is károsítja. A legtöbb beteg egész életében rézkötő gyógyszert szed. A PM577a a H1069Q mutációt célozza, amely a cég szerint Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb betegségokozó változat.

A prime editing nem elvágja a DNS-szálat, mint a hagyományos CRISPR-Cas9, hanem célzottan átírja a megfelelő betűket. A terápia lipid nanorészecskékben jut el infúzióval a májsejtekhez, így nem kell előbb sejteket kivenni a betegből, ahogy a Casgevy esetében, amely jelenleg az egyetlen FDA-engedélyezett CRISPR-terápia. Az első beteg 2026 októberében kapta meg a kezelést, az I/II. fázisú vizsgálat elsősorban a biztonságot és a tolerálhatóságot nézi, az első adatokat 2027-re várják.

Fontos kiemelni, hogy eredmény egyelőre nincs: a réz- és májfunkciós értékekről semmi nem derült ki – beavatkozás még nem bizonyítja, hogy működik is. A fő kockázat a célzás, hiszen elég májsejtet kell elérni, de a nem kívánt szövetekbe nem szabad átjutni, és egy testen belüli kezelésnél a sejteket előtte nem lehet egyenként megnézni. Az FDA engedélye a vizsgálatra szól, nem a gyógyszerre.

Ha beválik, egy infúzió akár az élethosszig tartó gyógyszerszedést válthatná ki. Mindenesetre az már nagy eredmény, hogy a genom szerkesztése már közvetlenül az emberek gyógyításának küszöbén tart.

Forrás: Nature

A tartozék erős mágnessel tapad a telefon hátára, és összehajtva ráfekszik a hátsó kijelzőre. Egy zsanér két részre osztja: az egyik oldalon számozott (I-től VII-ig) akkordgombok vannak, a másikon egy bordázott felület játssza a húrok szerepét. Két üzemmód van: akkordmódban a bal kezeddel nyomod az akkordokat, a jobbal pengetsz, ritmusmódban csak pengetsz, az akkordokat az app intézi.

Bluetooth-on a Changba karaoke-apphoz csatlakozik, viszont sajnos ez az app jelenleg csak Kínában érhető el. A hátsó kijelzős funkciók csak a Xiaomi 18 Pro sorozaton működnek; más Xiaomi telefonok és iOS 14 feletti iPhone-ok is csatlakozhatnak, de ott a lejátszás, a dalválasztás és a hangolás az előlapi képernyőn zajlik.

Az akkumulátor 630 mAh, USB-C-n tölthető, és a Xiaomi szerint akár 30 napig is kitart egy töltéssel. Az ára Kínában 599 yuan, ami kb. 28 000 forint.

Kint úgy tűnik van erre igény, de azért kérdéses, hogy a Kínán kívüli piacokon mennyire fog ez elterjedni, amit például az is segítene, ha kapnánk hozzá egy olyan appot, ami nem csak a kínai karaoke-rajongóknak szól.

Forrás: HVG

A jelenség neve mikrokimérizmus: a placentán átjutó sejtek tartósan megtelepednek a másik szervezetében. A kétirányú sejtcsere több mint ötven éve ismert, az anyában magzati, a gyerekben anyai sejtek maradnak. Anyai sejteket találtak már 22 hetes magzatban és 80 év feletti emberben is, bár számuk az életkorral csökken, valószínűleg a programozott sejthalál miatt.

Egy egérkísérlet szerint a hosszan megmaradó anyai immunsejtek a szabályozó T-sejtek szaporodásához kapcsolódtak. Amikor a kutatók ezeket kivették az utódokból, a T-sejtek eltűntek, és az utódok elveszítették az anyai sejtekkel szembeni toleranciájukat. Egy emberi vizsgálatban 37 gyerek epilepszia-műtétnél eltávolított agyszövetét hasonlították össze az anyák szájnyálkahártya-mintájával: 26 gyerekben találtak anyai sejteket, átlagosan 2,2 / százezer sejtre vetítve. A sejtek között neuronként, agyi immunsejtként, támasztósejtként, velőshüvely-képzőként és érfalsejtként működők is voltak.

A módszer viszont a DNS-különbségekre épít, így ha anya és gyerek ugyanazt a szekvenciát hordozza, az anyai sejtek észrevétlenek maradhatnak, vagyis valószínűleg még többen vannak. Az is nyitott kérdés, hogy a mikrokimérizmus okoz-e betegségeket, vagy a sérült szövetben a gyógyulás részeként szaporodnak meg.

Szóval, ha valaki azt mondja, hogy az anyja egy része mindig vele marad, az most már szó szerint igaz lehet.

Forrás: Index

Az Opportunity 28,06 mérföldet (45,16 km) tett meg a Marson 2004 és 2018 között, nagyjából 15 év alatt. A Perseverance október 11-én, a 2006. marsi napján, az Idubi felé tartó úton, a Jezero-kráter nyugati pereme mögött lépte át ezt a határt, kb. öt és fél év alatt. Közben az Apollo 17 (22,2 mérföld) és a Lunohod-2 (24,2 mérföld) holdi távolságát is maga mögött hagyta.

A titok az AutoNav, az önvezető rendszer: a földi irányítók csak a célt jelölik ki, az útvonalat a rover maga választja. Menet közben képeket készít, 3D-s térképet épít az akadályokról, és megtervezi az utat, a NASA ezt úgy hívja, hogy „vezetés közben gondolkodik”. Egy marsnapon akár 412 métert is megtehet. A vezetett távolság több mint 90 százalékánál az AutoNav értékelte a terepet, az Opportunity és a Spirit korái autonómiája kb. 5 százalékot kezelt. Terepértékelésenként nagyjából 600 000 pontot elemez, a Sojourner 1997-ben 20-at.

Fontos kiemelni, hogy a rekord a rover kilométerórájának állásán alapul, és a napfény zavarja a navigációs kamerákat, ezért ha a Nap felé halad, a tervezők kora délutánra leállítják a menetet. Az eredeti küldetés legfeljebb 12,4 mérföldnyi vezetéssel számolt, a meghosszabbított program 2028 végéig tart.

Egy önvezető autó, amely közben egy másik bolygón dolgozik, és évek óta nem kért segítséget a parkolásnál. Nem rossz.

Forrás: ScienceDaily (NASA közlemény)

A Hangcsoui székhelyű cég promóvideóján a robot lefegyverez egy késsel fenyegető betolakodót, betöri egy autó ajtaját és megemel egy járművet, hogy kiszabadítson egy csapdába esett embert, valamint elrántja a gyalogost egy közeledő autó elől. Az H2-X az eddigi H2 platformra épül, amely kb. 1,8 méter magas, 70 kg-os, 31 szabadságfokú, a lábízületek nyomatéka legfeljebb 360 N·m. A Unitree szerint a H2-X nagyjából nyolc órát képes állni, akkukapacitást vagy terhelés melletti üzemidőt viszont nem közölt.

Részletes műszaki adat viszont egyelőre nincs, nem tudni, a mutatott jelenetek önállóak vagy előre koreográfáltak voltak-e, hogyan ismeri fel a robot a fenyegetést, és mennyi volt benne a távirányítás. Az ízületi nyomatékból önmagában nem következik emelőképesség, így az autóemelés nem igazolt. Megjelenési dátum, ár és célközönség sincs, és semmi nem mutat rá, hogy kiszámíthatatlan, élő helyzetben is működne.

A Unitree egyébként maga is figyelmeztet: tilos veszélyes átalakításokra és illetéktelen felhasználásra használni, és legalább két-három méter biztonsági távolságot kell tartani a géptől. Az előző hónapban bejelentett UnifoLM-X2-1.0 AI-modell szerint a humanoidok önállóan is képesek bokszolni, hárítani, kitérni, az H2-X tehát ennek a fizikai folytatása.

Egy videó még nem termék. De ha egy robot az utcán tényleg beavatkozna helyettünk, az már nem küttyü, hanem társadalmi kérdés.

Forrás: Interesting Engineering

A McGregor-i élő közvetítésen az autó egy rámpán felhajtott, ami függőleges falba, majd túlényló párkányba ment át. A Tesla szerint a karosszjériában lévő ventilátoros szívórendszer tartotta rajta, így fejjel lefelé lógott. Utána elrugaszkodott, hordót pörgetett, és a hajtóműveivel finoman landolt. Az ülésen egy SpaceX-űrruhás próbababa ült, kikacsintva Musk első Roadsterének Starmanjére.

Összesen 10 hajtómű van rajta, hátul fő, mellette helyzetszabályozók. Hidegcsöves (cold gas) rendszer: kb. 600 liter, nagyjából 250 kg sűrített levegőt tárolnak szénszálas bevont tartályokban, ezt Lars Moravy, a Tesla mérnöki alelnöke mondta el.

A Roadstert 2017-ben jelentették be, 2020-ra ígérték. A gyártást most 2028-ra tervezik. Három változat van: a Rocket csak meghívással elérhető, a Performance („útra kész”, aktív aerodinamikával és szívórendszerrel) foglalója 50 000 dollár, kb. 17-18 millió forint, a Thrust („pályára kész”, gyorsító hajtóművekkel) foglalója 250 000 dollár, kb. 85-90 millió forint. Végleges árat egyik változatra sem mondtak.

Musk szerint „ez nem feltétlenül biztonságra optimalizált autó”, vagyis a hajtóműves verziót valószínűleg nem engedik majd a mindennapi közútra. Inkább státuszszimbólum lesz, kérdés, hogy a foglalón túl lesz-e belőle valaha autó. Musk eredeti Roadstere közben még mindig a Nap körül kering.

Forrás: Space.com

A GlassTENG nevű prototípus triboelectric nanogenerator-okat (TENG) használ, vagyis vékony, hajlékony szenzorokat, amelyek apró elektromos töltést termelnek, amikor két anyag összeér, majd szétválik. Pislogásnál, mosolynál vagy összeszorított fognál pontosan ez történik, így a mozdulat egyszerre az áramforrás és a jel is. Három szenzor ül a kereten: az orrnyergen (pulzus, pislogás, szemöldökmozgás), a halántéknál (pulzus, állkapocs) és a fül mellett (rágás, fogcsikorgatás).

A jelek erőssége elég különböző ahhoz, hogy ki lehessen őket olvasni: a pulzus 50-100 millivoltot, a pislogás 200-500 millivoltot, egy erős állkapocsmozdulat akár 1,5 voltot is ad. A betanított gépi tanulási modell 20 önkéntes adatain 93,8 százalékos pontossággal ismerte fel a tevékenységeket, a fogak összekoccanását 99, az összeszorítását 96 százalékban. A pulzus pontossága is jó: pihenő embereken átlagosan 1,82 ütés/perccel tért el a mellkaspántos referenciától.

A dolog szépséghibája, hogy a beszédet csak az esetek 55 százalékában ismerte fel, és 37 százalékban evésnek nézte, mert mindkettőnél hasonlóan dolgozik az állkapocs. Az adatok egyelőre Bluetooth-on mennek egy telefonra vagy táblagépre, a csapat később a szemüvegen belüli feldolgozást tervezi, ami azonnali visszajelzést is adhatna (például szólna, hogy engedd el az állkapcsod). Ár, megjelenési dátum nincs, a kutatók maguk is hosszú útnak mondják a laborból a boltokig.

Kérdés, hogy lesz-e valaha olyan szemüveged, amelyet nem kell tölteni, mert a pislogásaidból él. Egyelőre annyi biztos, hogy a bruxizmus (éjszakai fogcsikorgatás) követésére elég ötletes megoldás.

Forrás: New Atlas

A CheryMind névre keresztelt rendszer a 10-ről 97 százalékra töltést 6 perc 50 másodperc alatt végzi el. A gyártó szerint a töltési teljesítményt az akkumulátoron belüli hőmérséklet alapján szabályozza, hogy kímélje a cellákat. A cikk a hozzá tartozó akkut Volt-Dragon néven említi. Hideg vagy forró időre vonatkozó számot a Chery nem adott, annyit mondott, hogy „konzervatív helyzetekben” is megvan az 500 km, de akkor már nyolc perc alatt.

A kínai versenyben ez nem egyedüli eredmény: a CATL 6 perc 27 másodperces ideje még gyorsabb, a FAW, a Geely és a BYD 8-9 perc között jár. A BYD már 1,5 MW-os töltőt használ és 10 000 darabot telepített belőlük, a Geely pedig 2,2 MW-ot jelentett be. Összehasonlításul: az USA leggyorsabb nyilvános töltői kb. 400 kW-osak, 750 kW pedig talán jövőre érkezik.

Fontos kiemelni, hogy mindez a Chery közlése, független ellenőrzés nincs. Azt sem tudni, mely autók tudják fogadni ezt a teljesítményt, és árat sem mondtak. A töltőhálózat is csak most indul: 100 töltőt nyitnának hamarosan tíz kínai városban, a cél 2029-re 20 000 állomás világszerte.

Hogy mikor ér el hozzánk bármi ilyen, az nyitott kérdés. Addig marad a szám, ami egy kávészünetnél is rövidebb: az akksi hét perc alatt tele.

Forrás: Electrek

Az élő szervezetek szinte kizárólag az aminosavak L-formáját használják, míg élettelen kémiai folyamatok L- és D-formát nagyjából egyenlő arányban hoznak létre. Ha tehát egy mintában az arány eltér, az az élet lehetséges jele. A hagyományos elemzések sok molekulát mérnek egyszerre, ami a gyakorlatban nehézségeket okoz.

A japán módszer egyesével vizsgálja a molekulákat: azok két aranyból készült nanohuzal közötti apró résen haladnak át, és az alagútváram jele eltér a két tükröképi forma esetén. A rendszer nem érzékeny a rezgésekre, és nem kell hozzá vegyszer. A vezető szerző, Takahito Oshiro szerint a nanorés-technológia és az AI együtt ért el 80% fölötti pontosságot, ráadásul ez az első alkalom, hogy a két formát egyedi molekulák szintjén szétválasztották.

Kipróbálták az ausztráliai Murchison-meteoritból és a chilei Atacama-sivatag talajából származó mintákon is, és az eredmények hasonlóan tükrözték az aminosav-összetételt, mint a hagyományos módszerek. A hosszú távú cél egy kompakt, elektromos műszer, amely akár űrszondán is dolgozhatna.

Egyelőre laboratóriumi eredmény, de az ötlet szépsége, hogy egy apró elektromos jel vezethet el a nagy kérdéshez: egyedül vagyunk-e?

Forrás: Origo