Az élő szervezetek szinte kizárólag az aminosavak L-formáját használják, míg élettelen kémiai folyamatok L- és D-formát nagyjából egyenlő arányban hoznak létre. Ha tehát egy mintában az arány eltér, az az élet lehetséges jele. A hagyományos elemzések sok molekulát mérnek egyszerre, ami a gyakorlatban nehézségeket okoz.

A japán módszer egyesével vizsgálja a molekulákat: azok két aranyból készült nanohuzal közötti apró résen haladnak át, és az alagútváram jele eltér a két tükröképi forma esetén. A rendszer nem érzékeny a rezgésekre, és nem kell hozzá vegyszer. A vezető szerző, Takahito Oshiro szerint a nanorés-technológia és az AI együtt ért el 80% fölötti pontosságot, ráadásul ez az első alkalom, hogy a két formát egyedi molekulák szintjén szétválasztották.

Kipróbálták az ausztráliai Murchison-meteoritból és a chilei Atacama-sivatag talajából származó mintákon is, és az eredmények hasonlóan tükrözték az aminosav-összetételt, mint a hagyományos módszerek. A hosszú távú cél egy kompakt, elektromos műszer, amely akár űrszondán is dolgozhatna.

Egyelőre laboratóriumi eredmény, de az ötlet szépsége, hogy egy apró elektromos jel vezethet el a nagy kérdéshez: egyedül vagyunk-e?

Forrás: Origo

A zöld hidrogént víz megbontásával állítják elő megújuló áramból, de a költsége még mindig magasabb, mint a fosszilis alapú hidrogéné. A haifai Technion csapata (Avner Rothschild professzor és Guilin Ruan posztdoktor) ezért azt a kérdést tette fel: mi lenne, ha a víz bontásánál keletkező oxigén helyett valami értékeset gyártanánk? Az epoxid műanyagokban, bevonatokban, ragasztókban és gyógyszeripari alapanyagokban is használt vegyület.

Az eredmény a Nature Communications folyóiratban jelent meg. A rendszer a hidrogéntermelésnél és az epoxid-reakciónál is 98%-os hatásfokú, a töltés kb. 2%-a megy el mellékreakciókra. A kutatók szerint az áramsűrűség összeegyeztethető a nagyipari elektrolízissel, konkrét számot azonban nem közölnek. A megoldás membrán nélkül működik, és a csoport korábbi technológiáját az H2Pro már kereskedelmi termékké fejlesztette. Szabadalmi bejelentés is van.

Fontos kiemelni, hogy ez még laborkísérlet: tartós ipari körülmények között nem bizonyították. Az ötlet viszont szellemes, mert két hasznos termék ugyanabból az áramból könnyebben fizeti vissza magát.

Forrás: Interesting Engineering

A Seoul Economic Daily iparági források alapján írja, hogy a lendületet egy augusztusi találkozó adta, ahol Koo Kwang-mo, az LG elnöke és Jensen Huang, az Nvidia vezére szándéknyilatkozatot írt alá az Nvidia amerikai központjában. Az AI DV több a mostani szoftverdefiniált autónál: nagy nyelvi (LLM) és vizuális-nyelvi modellek (VLM) értelmeznék és jósolnák meg valós időben a környezetet.

A két cég egy HPC (nagy teljesítményű számítási) platformon dolgozik, amely az Nvidia Drive Hyperion önvezető rendszerét és az LG autós infotainment-szoftverét ötvözi. A Hyundai korábban azt közölte, hogy 2028-ban kezd tömegében L2++ szintű járműveket gyártani Nvidia technológiával, és a Hyundai- és Kia-modellek LG-s infotainmentet kaphatnak. A munkamegosztás: a Hyundai adja az autót és a vezetési adatokat, az Nvidia az AI-számítást, az LG az utastér digitális élményét.

Egyelőre iparági források szerinti terv, nem kész termék. A cikk szerint a Tesla FSD (Supervised) v14 Lite-ja júliusban már megjelent Dél-Koreában, tehát a verseny javában zajlik.

Ha az autóban egyre kevesebbet nézünk az utat, az utastér képernyői és tartalmai felértékelődnek. Lehet, hogy a következő autóvásárlásnál a kijelző is ugyanolyan fontos szempont lesz, mint a motor.

Forrás: Seoul Economic Daily

A kei-car Japán apró, adókedvezményes autókategóriája, ahol a Suzuki régóta otthon van: 2025-ben 556 632 benzines kei-autót adtak el. Az elektromos világba most lépnek be hivatalosan, saját fejlesztésű EV-platformmal és „e-Axle” hajtásrendszerrel.

Az e-Sky 26 kWh-s lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátort használ, a hatótávja 310 km (WLTP szerint), a saját tömege 1030 kg. Az állami támogatással (568 000 jen) a vételár akár 1,55 millió jenre (kb. 9800 dollárra) is csökkenhet. Három felszereltségi szint lesz: az alapmodell rendelésre készül, főleg cégeknek, és a költségek miatt például a gyorstöltés is kimarad belőle.

Fontos kiemelni, hogy a konkurencia sem alszik. A BYD Racco (amely idén júliusban jelent meg, és eddig 1800 darabot adtak el belőle) támogatás nélkül 20 000 jennel drágább, a Nissan Sakura pedig a támogatás után 1,86 millió jentől kapható, vagyis olcsóbb. A hatótávokat nehéz összevetni, mivel az e-Sky WLTP-s, a Racco WLTC-s adata más tesztciklus, tehát ez nem tiszta összehasonlítás.

A Suzuki havi 1000 darabos eladást céloz mindhárom változattal együtt. Kérdés, hogy a kei-vásárlók, akik eddig a kis benzineseket szerették, átállnak-e egy olyan villanyautóra, amelynek az akkuja ráadásul egy kínai gyártó technológiájára épül.

Forrás: CarNewsChina

A CTX310 nevű, kísérleti terápia a CRISPR-Cas9 rendszert juttatja a májba, ahol kikapcsolja az ANGPTL3 nevű gént – ez a gén szoros kapcsolatban áll a szívbetegségekkel összefüggő koleszterin- és triglicerid-szinttel. A 15 betegen végzett I. fázisú vizsgálatban a legmagasabb dózist kapók 12 hónap után átlagosan 52,5%-kal alacsonyabb LDL-koleszterinszintet és 47,8%-kal alacsonyabb trigliceridszintet mutattak a kiinduláshoz képest, súlyos mellékhatás pedig egyáltalán nem jelentkezett.

Az eredményeket a 2026-os Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán mutatták be, egyidejűleg pedig a New England Journal of Medicine-ben is megjelentek. A kutatók a résztvevőket a következő 15 évben is nyomon fogják követni, ahogy azt az FDA minden géneditáló terápiánál előír.

Fontos kiemelni, hogy ez egyelőre csak 15 beteget jelent – de ha egy egyszeri injekció tartósan kiváltja a napi gyógyszerszedést, az azért elég nagy szó lenne azoknak, akiknél a hagyományos koleszterincsökkentők nem hatnak.

Forrás: MedicalXpress

A CosmicWatch névre hallgató eszközt Spencer Axani fizikus találta ki 2017-ben, még az MIT doktoranduszaként. Eredetileg az Antarktiszon működő IceCube neutrínó-obszervatóriumhoz készült, ahol a müononok kiszűrése a célneutrínók miatt fontos. Amikor egy müon áthalad rajta, az eszköz felvillan és számol, az adatokat pedig eltárolja, így utólag letölthetők.

A mostani, harmadik verzióról a Journal of Instrumentation írt. Jobban bírja a sugárzást, gyorsabban gyűjt adatot, és a környezetét is figyeli. Axani becslése szerint az első változat megjelenése óta több ezer darabot építettek belőle. Használják a Delaware-i Egyetem NuDot kísérletében és a Los Alamos-i CCM sötétanyag-detektor kalibrálásában, egy diák módosított példánya pedig májusban nagyjából 100 000 láb (kb. 30 km) magasra jutott ballonnal.

A tervek között szerepel egy világméretű hálózat, ahol bárki feltöltheti a saját müon-méréseit, és egy rakétákon, űrszondákon használható változat is. A műholdas ötlet különösen tetszik: egy napkitörést észlelő műhold szólhatna a többinek, hogy kapcsoljanak ki. Nem kell hozzá milliárdos kutatóintézet, elég egy forrasztópáka és némi türelem. Az, hogy ennyire olcsó, tulajdonképpen a legfontosabb tulajdonsága.

Forrás: ScienceDaily

A MagFlow Pro 10 000 mAh-s, Qi2 szabvány szerint 25 wattal, vezetékesen pedig 45 wattal tölt. A trükk a CryoPulse nevű rendszer: egy aktív mikropumpa hűtőfolyadékot keringet a hőforrás közelében, egy átlátszó ablakon keresztül pedig végig nézheted is, ahogy dolgozik. Az UGREEN szerint a csúcshőmérséklet így akár 10 fokkal is alacsonyabb marad, mint a 48 fokos iparági referenciaértéknél.

A powerbank kijelzőn mutatja a töltési teljesítményt, a hőmérsékletet, a töltöttségi szintet és a ciklusszámot is, és kompatibilis PD 3.0-val, Qi2-vel, QC 4.0-val, PPS-szel, FCP-vel és AFC-vel is – vagyis szinte bármit feltölt, ami a fiókodban van.

Mennyibe kerül?

A MagFlow Pro 129,99 dollárba, illetve 119,99 euróba kerül, ami kb. 47 000 forintnak felel meg – ami egy powerbankért nem kevés pénz. Az UGREEN emellett egy 3-in-1 töltőállványt (149,99 dollár) és egy összecsukható 2-in-1 utazótöltőt (49,99 dollár) is bemutatott, mindkettő saját hűtésmegoldással.

Kérdés, hogy a folyadékhűtés tényleg annyival jobb élményt ad-e a mindennapokban, mint egy jó minőségű, hagyományos powerbank – de ha valaha idegesített már, hogy forrónak érzed a telefonod töltés közben, legalább most már van rá válasz.

Forrás: Android Headlines

A STREAM 5000 (hivatalos nevén STREAM AC 5000) egy plug-and-play, moduláris napelem-akkurendszer, amit a gyártó kifejezetten bérlők és társasházi lakók számára tervezett: nincs hozzá fúrás, engedélyeztetés vagy szakember, egyszerűen kiteszed az erkélyre vagy a kertbe, rácsatlakoztatod a napelemre, és már termel is.

Mit tud az Oasis 3.0?

A rendszer szíve az Oasis 3.0 energiagazdálkodó szoftver, amely folyamatosan figyeli, mikor a legolcsóbb az áram, és ehhez igazítja a töltést és a leadást. Egy beépített AI-ügynök pedig szöveges utasításokat is elfogad, például: „Legyen tele az autóm akkuja holnap reggel 7-re, a lehető legolcsóbban.” A rendszer októberben kapja meg a Local Mode funkciót is, ami internetkimaradás esetén is önállóan tovább üzemel.

Kinek éri meg?

Fontos kiemelni, hogy az EcoFlow ezzel nem az első moduláris otthoni tárolóját dobja piacra, de a bérlőbarát, engedélymentes telepítés az, ami miatt a berlini kiállításon az egyik legtöbbet emlegetett termék lett. Az ár egyelőre nem publikus, ami arra utal, hogy piaconként eltérő csomagolásban jöhet ki.

Kérdés persze, hogy egy ilyen rendszer ténylegesen mennyit spórol majd a magyar rezsiszámolón, ahol az árampiaci szabályozás egészen más, mint Németországban. De az irány egyértelmű: egyre kevesebb technikai és jogi akadálya van annak, hogy egy bérlő is termelje a saját áramát.

Forrás: TechRadar

Szerk.: azóta hivatalos ára is van, és elérhetővé vált

A NAM-ok (új megközelítési módszerek) közé tartoznak az organoidok, a szervchipek (például tüdő-, agy-, szív-, vese- és méhlepény-chip), valamint a számítógépes szimulációk és AI-eszközök. Akár 10 szervchipet is össze tudnak kapcsolni már. A Harvard Wyss Intézetében Donald Ingber csapata 17 éve mutatta be az első, USB-pendrive-nál kisebb tüdőchipet, amelyről szóló cikk mára közel 5400 hivatkozást gyűjtött.

Van hajtóerő: az USA-ban az FDA 2022 végén jogilag is lehetővé tette a NAM-ok használatát, 2025-ben pedig vállalta, hogy az állatkísérlet „inkább kivétel, mint norma” lesz. Az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság is a kivezetésről beszél. A számok is érdekesek: az USA-ban klinikai vizsgálatba lépő gyógyszerek kb. 92%-a nem jut el a piacra, az Oxford és a Janssen vizsgálata szerint pedig a szívsejt-szimulációk 89%-os pontossággal jelezték a veszélyes ritmuszavart okozó szereket, az állatkísérletek 75%-ával szemben. Egy Emulate-féle májchip a májra mérgező szerek kb. 7/8-át kiszűrte.

A szépséghiba, hogy sok még a nyitott kérdés: a módszerek nincsenek szabványosítva, a bizonyítás drága (az említett májchip-vizsgálathoz 870 chip és 16 teljes munkaidős dolgozó 16 hétre kellett), és a gyakorlatban a szerkesztők, bírálók és támogatók sokszor még mindig állati adatot várnak. A cikk egyik szakértője szerint ez „inkább változásmenedzsment, mint technológiai kérdés”.

A technika tehát már majdnem kész, az emberek viszont még nem. A cikk kommentelői közül volt, aki egyoldalúnak tartotta a hangvételt, ez is jelzi, hogy a vita nem dőlt el.

Forrás: IEEE Spectrum

A téma: „A mindennapokban velünk sétáló robotok”. Hat humanoid modellt állítottak ki, K-pop és hagyományos koreai kultúra ötvözésével koreográfált fellépésekkel. Emelltt volt robotsport (tenisz, focis, boksz), napi déli robotparadé, és a látogatók kipróbálhattak viselhető robotikus eszközöket is.

A gyakorlatiasabb programok között szerepelt a kávét készítő robotkar és robotkamerás fotózás, a Robot Rescue Challenge pedig katasztrófahelyzeteket szimulált. Az üzleti oldalon fizikai AI fórumot, és egyéni befektetői találkozókat szerveztek a cégeknek.

Kim Hyun-woo, Szöul gazdasági ügyekért felelős vezetője szerint a város a mindennapokban érezhető robotszolgáltatásokat akarja támogatni, hogy „robotbarát világvárossá” váljon.

Ez a bemutató viszont nem termékbevezetés: a hat humanoid közül egyelőre nem tudjuk, melyik jut majd el valódi használatig. Dél-Korea üzenete viszont egyértelmű: nem csak a gyárakba, hanem az utcára is szánja a robotokat.

Forrás: Seoul Economic Daily