Svéd kutatók egy meglepően egyszerű trükkel vitték feljebb a szupravezetés hőmérsékleti határát: nem magát az anyagot módosították, hanem a felületet, amin fekszik.
A szupravezetők azért izgalmasak, mert veszteség nélkül vezetik az áramot – elméletben sokszorosára növelhetnék az elektronika és az energiahálózatok hatékonyságát. A gond csak az, hogy a legtöbbjük csak extrém hidegben (gyakran -200 °C körül) működik, ráadásul az erős mágneses tér is tönkreteszi a hatást. Épp ezért ragadtak eddig jórészt a laborban.
A Chalmers Műszaki Egyetem csapata, Floriana Lombardi professzor vezetésével, más irányból közelített. A néhány nanométer vastag (egy hajszál vastagságának milliomod része alatti) szupravezető réteget egy hordozóra (substrate) növesztik. A kutatók ezt a hordozót alakították át: vákuumban, magas hőmérsékleten szabályos, apró dombokból és völgyekből álló mintázatot hoztak rajta létre. Mivel a hordozó atomjai mintegy „vezetik”, hogyan rendeződnek a felette lévő szupravezető atomjai, ez a nanoszintű felületformálás magasabb hőmérsékleten és erős mágneses térben is megőrizte a szupravezetést.
Fontos kiemelni, hogy a szobahőmérsékletű szupravezetés még így is messze van – itt is mélyhűtésről beszélünk. De a Nature Communications-ben közölt eredmény egy új tervezési elvet kínál: a jövőben talán nem feltétlenül új anyagokat kell keresni, elég lehet okosan megformálni azt a felületet, amire ráépítjük őket.
Forrás: ScienceDaily
