Magyar kutatók is kulcsszerepet játszottak egy nemzetközi kvantumkémiai áttörésben, ami a jövőben mindennapossá tehet olyan számításokat, amikhez ma még szuperszámítógép kell.
Legeza Örs, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, és Menczer Andor, az ELTE PhD-hallgatója olyan új számítási módszert dolgozott ki, amivel a kvantumkémia eddig túl bonyolultnak tartott problémái is megoldhatóvá váltak. A kutatás a HUN-REN Wigner, az NVIDIA, a Sandbox AQ, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Pacific Northwest National Laboratory közös munkájából született, az eredmények pedig a Journal of Chemical Theory and Computation folyóiratban jelentek meg.
A csapat két, számítógépes kémiai szempontból különösen kemény diónak számító molekulaszerkezetet, a FeMoco-t, a nitrogénkötésben kulcsszerepet játszó fehérjekomplexet, és a citokróm P450 nevű májenzimet vizsgálta sikeresen. A módszer a Legeza Örs által továbbfejlesztett DMRG-eljárásra (Density Matrix Renormalization Group, magyarul sűrűségmátrix-renormálási csoport) épül, és úgynevezett vegyes pontosságú számítást alkalmaz: ahol elég a közelítés, ott gyorsabb, kevésbé pontos lépéseket futtat, a kritikus pontokon viszont maximális pontosságot tart. A csapat mindezt eredetileg mesterséges intelligenciára tervezett NVIDIA Blackwell hardveren futtatta, nem hagyományos szuperszámítógépen.
Számunkra, Magyarországon ez azért különösen jó hír, mert egy hazai kutató módszertani munkája áll a projekt közepén, nem csak egy statisztaszerep egy nagy nemzetközi csapatban. A kutatók szerint hosszabb távon ez azt jelentheti, hogy a ma még drága, szuperszámítógépes kvantumkémiai szimulációk simán lefuthatnak majd AI-hardveren is, ami felgyorsíthatja új katalizátorok, félvezető anyagok és gyógyszerek fejlesztését. Kérdés persze, mennyi idő, míg ebből a laborokból tényleg kikerül egy konkrét, piacra kerülő gyógyszer vagy anyag.
Forrás: HVG
