Ausztrál kutatók megépítették és letesztelték azt, amit a világ első működő kvantumakkumulátorának neveznek – egy olyan energiatárolót, ami minél nagyobb, annál gyorsabban töltődik, ami a hagyományos akkuk fizikájának pont az ellenkezője.
A CSIRO, a Melbourne-i Egyetem és az RMIT közös projektjében készült prototípus nem kémiai reakcióval tárolja az energiát, hanem egy úgynevezett szuperabszorpciós kvantumjelenséget használ ki: a rendszer egyetlen, hatalmas fényelnyelési eseményben tölti fel magát, ahelyett hogy fokozatosan szívná fel az energiát, mint egy hagyományos lítium-ion cella. A kutatók a Melbourne-i Egyetem ultragyors lézerlaborjában, femtoszekundumos lézerekkel igazolták, hogy a jelenség valóban működik, és szobahőmérsékleten is stabil marad.
A legfurcsább eredmény szerint a rendszer minél nagyobbra skálázzák, annál hatékonyabban tölt – ez a hagyományos akkumulátorok logikájával homlokegyenest ellenkezik, ahol a méret növelése inkább lassítja a folyamatot. Fontos kiemelni, hogy egyelőre csak egy laboratóriumi bizonyítékról van szó: a kutatók szerint a következő lépés az energia tárolási idejének meghosszabbítása, tehát piacképes termékre még évekig várni kell.
Ha azonban beválik, a kvantumakku elméletileg olyan eszközöket tölthetne fel pillanatok alatt, amikhez ma percekre vagy órákra van szükség – a kérdés csak az, mennyi időbe telik, mire ez kilép a laborból a zsebünkbe.
Forrás: ScienceDaily
