Kína lett az első ország, amely a klinikai kísérletek szűk keretei helyett a valós, mindennapi orvosi gyakorlatban is engedélyezte egy agy-számítógép interfész (BCI) bevetését – kínai startupok pedig versenyt futnak, hogy minél előbb piacra vigyék azokat az AI-algoritmusokat, amik a beültetett elektródák jeleiből mozgást és beszédet varázsolnak.
A Nature beszámolója szerint több kínai cég is felgyorsította az agyi jelek dekódolására szolgáló AI-fejlesztéseit, amivel bénult vagy beszédképtelen betegek újra képesek lehetnek járni, illetve kommunikálni. A NeuroXess nevű implantátum kapcsán a szakmai publikációt utólag pontosították is, mivel a pozícióját illetően félreértés volt – jól mutatja, hogy ezen a téren mennyire gyorsan mozognak a fejlesztések, és mennyire nehéz lépést tartani velük a szabályozásnak.
Az agy-számítógép interfészek piacán egyébként több technológiai irány is fut egyszerre: az Elon Musk-féle Neuralink invazív, közvetlenül az agykéregbe ültetett elektródákkal dolgozik, míg a Synchron Stentrode nevű eszköze egy véredényen keresztül, nyitott koponyaműtét nélkül jut el a megfelelő agyterületéig. A klinikai vizsgálatokban résztvevők száma világszerte néhány tucatról százötven fölé nőtt az elmúlt két évben – Kína pedig most azzal lépett előre, hogy ezt kilépteti a szűk kísérleti körből.
Fontos kiemelni, hogy egy technológia klinikai engedélyezése még nem jelenti azt, hogy holnaptól bárki hozzáférhet hozzá – de az irány egyértelmű: az agyimplantátumok lassan a kísérleti orvoslásból az elérhető kezelések világába lépnek át.
Forrás: Nature
