Amerikai kutatók olyan új szénszerkezetet fejlesztettek ki, amivel az üzemanyagcellák katalizátora drasztikusan kevesebb platinával is stabil és hatékony marad – a fejlesztés a hidrogén-üzemanyagcellákat közelebb hozhatja az adatközpontok és a járművek meghajtásához.
A Washington University (St. Louis) kutatócsoportja, Gang Wu professzor vezetésével, egy porózus, üreges szénszerkezetet hozott létre, amelyben rendezett, sugárirányú nanocsatornák futnak. Ebben a szerkezetben a platina-kobalt nanorészecskék sűrűn, mégis egyenletesen tudnak elhelyezkedni, méghozzá úgy, hogy akár 1000 celsius fokon is megőrzik az 5 nanométernél kisebb méretüket.
Ez azért fontos, mert a hagyományos platina-katalizátoroknál eddig mindig kompromisszumot kellett kötni: vagy nagyobb, stabilabb részecskéket használtak, kisebb aktivitással, vagy kisebb, aktívabb részecskéket, amik viszont idővel összecsomósodnak és tönkremennek. Az új szénhordozó ezt a dilemmát oldja fel.
A tesztek szerint az anyag 150 ezer kemény feszültségciklus után is megőrizte teljesítményének 85 százalékát, ami a kutatók becslése szerint nagyjából 25 ezer üzemórának felel meg. A háttérben az áll, hogy az adatközpontok energiaigénye robbanásszerűen nő – 2030-ra az Egyesült Államok teljes áramtermelésének akár 9 százalékát is felemészthetik -, így minden technológia felértékelődik, ami helyben, saját üzemanyagcellával tudna áramot termelni.
A kutatás egyelőre laborfázisban van, és Wu szabadalmat is bejelentett rá – de ha az ipari partnerekkel sikerül továbbfejleszteni, a platinaigény drasztikus csökkentése lehet az a lépés, ami után a hidrogén-üzemanyagcellák végre kiléphetnek a niche-státuszból.
Forrás: ScienceDaily
