Az IEEE Spectrum szerint az állatkísérleteket kiváltó technológiák gyorsan fejlődnek, de a validálás, a szabályozás és a tudományos kultúra még lassítja a bevezetést.
A NAM-ok (új megközelítési módszerek) közé tartoznak az organoidok, a szervchipek (például tüdő-, agy-, szív-, vese- és méhlepény-chip), valamint a számítógépes szimulációk és AI-eszközök. Akár 10 szervchipet is össze tudnak kapcsolni már. A Harvard Wyss Intézetében Donald Ingber csapata 17 éve mutatta be az első, USB-pendrive-nál kisebb tüdőchipet, amelyről szóló cikk mára közel 5400 hivatkozást gyűjtött.
Van hajtóerő: az USA-ban az FDA 2022 végén jogilag is lehetővé tette a NAM-ok használatát, 2025-ben pedig vállalta, hogy az állatkísérlet „inkább kivétel, mint norma” lesz. Az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság is a kivezetésről beszél. A számok is érdekesek: az USA-ban klinikai vizsgálatba lépő gyógyszerek kb. 92%-a nem jut el a piacra, az Oxford és a Janssen vizsgálata szerint pedig a szívsejt-szimulációk 89%-os pontossággal jelezték a veszélyes ritmuszavart okozó szereket, az állatkísérletek 75%-ával szemben. Egy Emulate-féle májchip a májra mérgező szerek kb. 7/8-át kiszűrte.
A szépséghiba, hogy sok még a nyitott kérdés: a módszerek nincsenek szabványosítva, a bizonyítás drága (az említett májchip-vizsgálathoz 870 chip és 16 teljes munkaidős dolgozó 16 hétre kellett), és a gyakorlatban a szerkesztők, bírálók és támogatók sokszor még mindig állati adatot várnak. A cikk egyik szakértője szerint ez „inkább változásmenedzsment, mint technológiai kérdés”.
A technika tehát már majdnem kész, az emberek viszont még nem. A cikk kommentelői közül volt, aki egyoldalúnak tartotta a hangvételt, ez is jelzi, hogy a vita nem dőlt el.
Forrás: IEEE Spectrum
